13.Rész: Egy kis kiegészítés/2

Sziasztok!
A nevem Jessica Mountess, és a legjobb barátnőm Demon. Már elég rég óta ismerjük egymást, és semmi titkunk nincs egymás előtt. És hogy ez így is maradjon el kellett mondanom neki valamit...
Az egész még kicsi koromban kezdődött. Furcsa dolgok történtek velem. Például volt egy macskánk, és mindig beszélgettem vele. Igen, értettem mit mond. A mai napig értem amit az állatok mondanak. És egyszer azt kívántam, hogy bárcsak én is macska lennék, mert az milyen jó lenne, és csodák csodájára az lettem!! Később persze újra ember, de ennek nagyon akkor is nagyon örültem. Sokszor jártam el így otthonról.

Én mint kiscica

Jaj azt kihagytam, hogy a két szemem nem egyforma színű, és ezért különcnek tartottak mindenhol.De ezeknek a furcsaságaimnak ellenére, Demon mégis velem barátkozott, és elválaszthatatlanok lettünk. Sokat gondolkoztam, hogy miért tudok ilyen dolgokat csinálni, miért vagyok más mint mások. Erre pont ma kaptam választ: Összevesztem Jackkel. Nagyon sokat kiabáltunk, majd azt mondtam neki meg na lássalak többet! És erre eltűnt. Megijedtem, nem is kicsit. Szóltam anyukámnak aki elmondta, hogy a családunk egy tündér leszártmazottja, de közben normális emberekkel keveredtek, így már csak néhány tulajdonságunk van meg. Ezért tudok pl macska lenni, és beszélni az állatokkal. És ezért tűnt el Jack. Felrohantam a szobámba és csak sírtam. Reggel írtam egy sms-t Demonnak, hogy ma nem megyek be se én, se Jack. Délután átjött és mindent elmondtam neki. Mindent elintéztünk, visszahoztuk Jacket is. Akit tényleg nem akarok látni. Aztán kaptunk egy sms-t Jamestől, hogy kint van a parkban. És hogy látta őrjöngve elmenni a pasimat. Aki már nem a pasim. Így kimentünk mi is a parkba, és Jamessel együtt megbeszéltük, hogy megszivatjuk azt a szemetet. Aztán elbúcsúztunk egymástól, de én még nem mentem haza. Úgy döntöttem elmegyek a fodrászomhoz és valami újat csináltatok. Így levágattam a hajam jó rövidre.

Én rövid hajjal :3

Nem tudom mi lesz az egészből, és hogy mire jó a tündérség, de majd mindent meglátok. Az új hajam még kicsit furi, de majd megszokom. Amit levágtak, azt eladtam. Kaptam egy kis pénzt érte... :) Még nem tudom mit hoz a jövő, de Demonnal támogatjuk egymást mindenben, és együtt mindenre képesek vagyunk.
Hát ennyit rólam, Demon fontosabb mint én. :3

12.Rész

Reggel a telóm ébresztett minket. 6:30 Annyira korán van még. :( Na mindegy elkezdek készülődni. Azt hiszem először reggelizek egyet. Jamesnek is csinálok valamit. Na ez is kész van, most keressünk valami ruhát. Hmm ez jó is lesz

Ezt veszem fel

Felöltöztem és összepakoltam a táskámat, és elindultunk a suliba. Vagyis a Bonjourba. De útközben kaptam egy sms-t Jessitől, hogy ma se ő, sem Jack nem suliba, és hogy délután menjek át hozzá, mert akar valami nagyon fontosat mondani. Nagyon megijedtem, és ezt James észrevehette rajtam, mert megkérdezte:
- Mi a baj Kicsim? - először hív Kicsimnek, de látom rajta hogy tényleg aggódik. Nyelek egyet és a kezébe nyomom a telefont. Elolvassa, majd összeráncolja a szemöldökét.
- Nyugi biztos nincs semmi baj. - mondta és megpróbált megnyugtatni. Amikor látta hogy nem megy egyszerűen megállított és magához ölelt. Ettől valamelyest megnyugodtam, de még mindig remegtem egy kicsit. Nem tudom mi lehet Jessiékkel, de előre látom hosszú lesz ez a nap... Na mindegy elindultunk a suli felé, és pont beértünk a terembe csöngőre. Az órák szörnyen lassan teltek, és egyiken sem figyeltem igazán. Az ebédszünetben inkább csak turkáltam a tányéromban, és nem nagyon ettem semmit. James egész nap próbált megnyugtatni, kisebb-nagyobb sikerrel. Nap végén elköszöntem szegénytől (kicsit lefárasztottam...) és rohantam Jessiékhez. Bekopogtam, és az anyukája nyitott ajtót. Azt mondta hogy menjek fel Jessi szobájába. Felmentem a lépcsőn és bementem hozzá. Nagyon szomorúnak látszott. Odaültem mellé az ágyra, és megkérdeztem:
- Jessi mi történt? Amit reggel írtál az nagyon megijesztett. Azt hittem valami bajod esett.
- Nem nekem.... Jack-nek. - mondta lehajtott fejjel.
- Jessi mond már el mi történt. - kérleltem.
- Sehemmihiiiii!!- zokogott mostmár.- Az a szemét szahakihítohott veleeeeem!!
- Tessék? És milyen baja esett? Jessi légy szíves!
- Hát úgy volt... - kezdte kicsit nyugodtabban. - Hogy azt mondta hogy nem vagyok neki elég jó, és más lányt szeret. Én meg felpofoztam, és el kell mondanom valamit! Scarlet, én egy tündér vagyok!! És Jack ezt megtudta, és elmondta, hogy nem akar egy tündérrel jáhárniiii!!- kezdett újra sírni.
- Értem. És utána mi történt?
- Scarlet én egy tündér vagyok, amit mérgemben kívánok az valóra válik. És azt mondtam neki, hogy soha többé ne is lássalak, éhés ehelmeheeeeeent!! Soha többé nem fogom látni!! - és csak zokogott és zokogott.
Nem tudtam mit mondani csak ültem mellette. Szóval ő egy tündér. a felemás szem is ennek lehet a jele. Majd ha megnyugszik akkor beszélek vele. De addig nem megyek el, nem hagyom itt egyedül.
- Figyelj van egy ötletem. Mi lenne ha újra mérges lennél, és akkor azt mondanád, hogy láthasd Jacket. Az úgy sikerülhetne?
- Hát... nem tudom. - szipogott.
- Figyelj, addig nem megyek el amíg ki nem találunk valamit.
- Köszönöm. Te vagy a legjobb barátnő.- mondta, egy kis mosollyal az arcán.
- Ez csak természetes. - mondtam és átöleltem.
- Ki kéne próbálni az ötleted. Ha arra a szemétre gondolok már akkor mérges leszek....
- Rendben próbáljuk meg. Fejben gondold végig a történteket, akkor biztos elég mérges leszel.- mondtam mosolyogva.
- Okcsi. -mosolygott vissza rám.- Akkor hajrá.
Láttam rajta hogy tényleg egyre mérgesebb, majd azt mondta Jack bárcsak itt lennél, hogy jól felpofozhassalak. Itt elnevettem magam mire Jack mellettem állt. Jessivel összenéztünk és csak nevettünk. Majd ránéztem Jackre és azt mondtam:
- Szerintem neked most el kéne menned, és jó messziről elkerülni Jessit.- mondtam egy kis haraggal a hangomban.
- Megyek már, nem is kell kétszer mondani... - ezzel elment.
Hát ez furi volt. Jessire néztem aki láthatólag megnyugodott.
- Héj csajszi, most már minden rendben.
- Persze. Most már nem kell aggódnom, hogy eltüntettem a föld színéről... - majd rámnézett és elkezdtünk nevetni. Már fetrengtünk a földön, amikor jött egy üzim. Jamestől. Azt írja "Ömm Kicsim, Jack és Jessi között most mi van? Jack elég goromba volt az előbb." Megmutattam Jessinek. Első kérdésünk, honnan tudja milyen állapotban van Jack. Válaszoltam neki: "Hol találkoztál vele?!" Öt perc múlva jött a válasz "A parkban. Itt ülök egy padon."
- Hmm Jessi kimehetnénk mi is a parkba.
- Rendben, csak előbb kicsit összeszedem magam.
- Csak nyugodtan.
És ezzel elment a fürdőbe. Tíz perc múlva indultunk is a parkba. És James tényleg ott ült egy padon. Amikor meglátott minket nekiállt őrülten integetni. Mi meg nevettünk rajta. Amikor odaértünk Jessi elmondott neki mindent. Eldöntöttük, hogy ezt még megbosszuljuk Jacknek. James nagy nehezen, de belement. Azzal a feltétellel, hogy ő nem csinál semmit, maximum ötletet ad. És megbeszéltük, hogy holnap reggel még beszélünk a Bonjourban, addig pedig mindenki otthon pihen, és ötletel, aztán majd összedobjuk amink van.

James napról napra egyre cukibb lesz. Mától elkezdett Kicsimnek hívni, és megkérdezte, hogy ha Hercegnőmnek hívna az baj lenne-e. :3 Hát persze hogy nem. Szegény Jessi az ő pasijáról ezt nem lehet elmondani... Na de inkább ötletelek a szivatásra ;)

11.Rész

* Újra Demon szemszöge *


Kopognak. Egy nő lép be az ajtón. Ki lehet ez?
- Szervusz! -köszönt barátságosan. - A nevem Moonella. Én vagyok Moonfallow királynője. És a tegnap történtek miatt vagyok itt. Az egész az én hibám. De ezt majd elmagyarázom később. Most inkább mesélj, hogy vagy?
- Köszönöm jól. A körülményekhez képest. -elég fura fejet vághattam mert a királynő elmosolyodott.
- Hát akkor kezdjük az elején. Láttál valamit a támadóidból?
- Nem, csak körvonalakat.
- Rendben, értem. A legelöl lévő alak Sunnador. A sunnetek vezetője. Ők a fényes oldalon élnek, és Moonfallow-t is világossá akarják tenni...
- Tehát ellenük kell majd harcolnom?
- Hm.. Úgy is mondhatjuk. De most elmondom a történetet:
Az egész akkor kezdődött amikor még fiatalok voltunk. A két nép barátságban állt egymással, a szüleink uralkodók voltak. Egyesíteni akarták a két birodalmat ezért összeadtak minket. Az elején szerelmesek voltunk, az első 100-150 évben még semmi probléma nem volt. Persze elfelejtettem mondani, hogy én 1063 éves vagyok, Sunnador pedig 1102. Ez úgy lehetséges, hogy én is, és ő is rendelkezik egy misztikus lénnyel. Nekem egy unikornisom, neki egy főnixe van.

Moonella királynő unikornisa

Sunnador főnixe

Ezek a teremtmények örök fiatalságot biztosítanak gazdáiknak. Ha egy ember segít egy ilyen állaton, az automatikusan gazdájának tekinti az illetőt. Ha egy ilyen állat kiválaszt gazdájának, akkor általában valami képességgel is felruház. Szóval ezért vagyunk örök életűek. Szóval ahogy mondtam az elején minden jól ment. De aztán egyre többet veszekedtünk, egyre kevesebb dologban értettünk egyet. És végül egy teliholdkor, széles folyóval elválasztottam a két népet. Sunnador építettett egy palotát, ami szerinte uralkodási célra megfelel, és megkezdte zsarnokságát, és Moonfallow-t is uralma alá akarja vonni. Eddig minden támadását visszavertük, de gyengül a hadseregünk. Szükségünk van valakire aki elhozza a békét. Ez lesz a te feladatod.
- Szóval ha jól értem, akkor ez egy rosszul végződött kapcsolat ami miatt két nép szenved.
- Igen jól érted.- mondja egy sóhajtás közepette. - Ugye segítesz nekem?
- Persze fölség.
- Hívj csak Moonellának. Nem szeretem ha az égbe magasztalnak.- mosolyog rám.- De most hagylak pihenni. És feldolgozni mindezt.
Kezdem érteni, hogy mi folyik itt. Két nép egyesül, a vezetők összevesznek, ellenségek lesznek, és el kell hozni a békét. Remélem sikerül. Nagyon fáradt vagyok. Pihenek egy kicsit.

Arra ébredek, hogy valaki motoszkál a szobámban. Körbenézek és egy nővér meg a főorvos beszélgetnek. Azt mondják délután hazaengednek a királynő parancsára, de előbb elvisznek hozzá. A nővérke elindul felém, gondolom hogy felébresszen. Amikor látja hogy ébren vagyok, akkor elmondja amit már hallottam, és a főorvossal együtt kimegy, hogy felöltözhessek. Megnéztem a szekrényem. Hát nem sok minden volt benne... Össz-vissz egy ruha.

Amit a szekrényben találtam

Felvettem a ruhát, az ágy mellől elvettem a cipőmet, néhány ékszer, és elindultam kifele. Egy másik nővér már kint várt rám, hogy elkísérjen. Egy csomó folyosón végigmentünk, amikor egy nagy ajtóhoz értünk. A nővérke benyitott, bekísért és leültetett a szoba közepén lévő kanapéra, majd elment. Annyit mondott várjam meg a királynőt. Mi mást tudnék tenni. A kanapé előtt volt egy asztal. Egy csomó sütemény, teáskancsó, és csészék voltak rajta. Töltöttem egy csésze teát, és kézbevettem egy süteményt. Rég nem ettem. Ez a kis reggeli (ha annak lehet mondani) nagyon jól esett. Pont letettem a csészét, amikor a királynő lépett a terembe egy másik ajtón át. Odasétált hozzám, majd intett, hogy kövessem. Egy harmadik ajtón keresztül kimentünk a teremből. Egy kis szobába jutottunk. A királynő gondolkozó szobája. Leültünk beszélgetni. Elmondta, hogy őrséget állít mellém, akik messziről, de mindenhova követni fognak, hogy semmi bajom ne essen. Megdícsérte a jó reagálásomat a bemutatás napján, és ilyesmi dolgokról beszéltünk. Aztán eszembe jutott James. És Jessi, meg Jack. Hol vannak? Mit csinálnak? Nem esett bajuk? Moonella észrevehette, hogy eltűnődtem mert megkérdezte:
- Min gondolkozol?
- Ja, csak azon, hogy mi történt a többiekkel. Hogy nem esett-e bajuk.
- Biztos hogy nem. Rajtad kívűl három ember megsérült, és egy idős bácsi meghalt. Őt már eltemettük, a három sebesült pedig már ki is jött a kórházból.
- Huh akkor megnyugodtam.
Utána a királynő kivezetett a palota udvarára, és két katona kiséretében beültetett egy limuzinba ( :3 ). Az pedig egyenesen haza vitt. Otthon mindenki örömmel fogadott, Jessi és Jack valami koncerten volt, néhány utcányira innen, James pedig bekötött karral ült az asztalnál, és holdfénykrémes kenyeret evett. Amikor meglátott felállt én meg a nyakába ugrottam. Elmondta, hogy őt találta el az egyik golyó, és kicsit megégett a keze, de nem vészes. Most viszont hogy itt vagyok haza kell mennünk, mert már így is hiányzunk a suliból egy ideje. Addig is elmentünk pihenni a szobámba. Sokat beszélgettünk Jamessel. Mindent elmondtam neki amit a királynővel beszéltem ő meg elmondta, hogy mik voltak amíg kórházba voltam. Igazából semmi. Két nap alatt nem sok minden történt. Elvitték a sürgősségire a keze miatt, bekötötték neki, aztán hazaengedték. Itthon meg mindenki értem aggódott. De tegnap este jött a telefon, hogy minden rendben. Közben megjött Jessi és Jack is, úgyhogy elbúcsúztunk anyától és hazamentünk. De előtte megbeszéltem vele, hogy hétvégén eljövök és elmegyünk egy anya-lánya hétvégére kirándulni valahova. Ezek után otthon rájöttem, hogy még csak kedd van, és délután. Úgyhogy fel kéne készülni holnapra. Nekem könnyen megy de a többieknek nem. Tehát amíg ők a szobámban tanultak, addig én a kertben ültem és rajzolgattam. Egy pegazust... Olyat amilyet szertnék, egy éjfekete pegazust. Ha kell megmentem vagy megkeresem csak legyen az enyém. Erről is beszéltem Jamessel, szerinte összejöhet hogy lesz egy ilyen állatom, csak tartsam tőle távol mert nem rajong értük. Inkább a macskákat szereti.Tudom is mit veszek neki majd a következő szülinapjára. Hú de messze van még.... Február van. Február 18., kedd. Már nincs sok és március, és itt a tavasz!! .... Hm kicsit elkalandoztam a rajzomtól. De azt hiszem kész. Jó lesz ez így. Jack és Jessi jön kifele a házból. Kész vannak a tanulással, mennek haza. Jessivel a következő hétvégén fogunk csajos napot tartani. Már rég beszélgettünk úgy igazán. Mostanában furán viselkedik. Már alig várom a jövő hetet, majd mindent megbeszélünk. Elköszöntem tőlük, majd felmentem Jameshez aki ma nálunk alszik. Megvacsiztunk, és felmentünk a szobámba. Elővettük a laptopom és megnéztünk két filmet: a Felhők fölött 3 méterrel, (az én választásom) és a Feláldozhatók 2-t (James választása) azért a kettőt, mert az egyet már látta. Hát neeem egy kicsit se féltem. Egy kicsit se.... James jól szórakozott rajtam mindkét film alatt. :)  Utána mindketten elmentünk fürdeni (egymás után persze), és lefeküdtünk aludni. Még mindig kicsit sokkos állapotban voltam a filmtől, így James magához ölelt és így aludtunk el. :3