7.Rész

Ez a kis látogatás amit Moonfallowban tettünk, ez csak egy kis ízelítő volt. (Visszajönni ugyanúgy kell, itt is minden házban van ugye  kristálygömb.) Az elkövetkező hónapokban minden éjszaka elmentünk és gyakoroltam, gyakoroltam, és gyakoroltam. Mostmár szárnyak használata nélkül is tudok repülni, tudok mozgatni tárgyakat messziről, és néha hallom mások gondolatait. Elvileg ez is jelzi, hogy kiválasztott vagyok. Nappal pedig az iskolában vagyok és az órákon kétszer annyira figyelek, mert ugye a sok gyakorlással fejlődött az agyam is, így majdnem szó szerint megjegyzem az anyagot. Amikor első nap mentem suliba Rian megjelenése után, minden ugyanolyan volt, kivéve Cathrina szúrós szeme a hátamban..... Egész nap figyelt, hogy észrevesz-e rajtam valami változást. A karomon lévő mintát hamar észrevették a tanárok, és azt hitték tetoválás. (o.O) De mivel én vagyok az iskola "éltanulója" ezért ezt az egy dolgot elnézik. (Ha tudnák, hogy ez a "tetoválás" mivel jár akkor repülnék.... a suliból :D) Na mindegy. Persze Cathrina ezen is hisztizett, mert ő is akar tetoválást ami szinte világít, és hogy neki is elnézhetnék. A tanár egy egyszerű "hármasoknak nem nézünk el semmit" mondattal lerendezte, Cathrina meg főtt a levében (:D). De a szünetben hallottam ahogy Christy azt mondja neki "az a csaj egy bolond. Ne is törődj vele." Akkor hát még nem tudnak rólunk. Bár nem is baj, hogy nem jönnek oda kérdezősködni, hogy "tényleg holdember vagy? , látsz a sötétben? , tudsz repülni? , stb..." Bár nem hinném, hogy Cathrina érdekét szolgálná. Szerintem úgy gondolkodik, hogy ha nem ő a kiválasztott, akkor ne tudjon senki semmiről. Okos. Csak nem tudja, hogy ezzel nekem segít. A srácokkal ugyanúgy minden reggel a Bonjourban találkoztunk. Jacket és Jessit mindig beavattuk a történésekbe, és apa megtanította azt a mondatot amivel Moonfallowba lehet jutni. James és Jessi felváltva aludtak nálunk hétvégén, és végül most apa úgy döntött, hogy Jacket is elvihetjük magunkkal. Így ma mindenki nálunk találkozik 7-kor. Vacsizunk és indulunk. Nekem van egy sejtésem a medálommal kapcsolatban. Szerintem azzal is el lehet jutni Moonfallowba! Majd ma kipróbálom. Apuval épp palacsintát sütöttünk, amikor csöngettek. James állt az ajtóban egy csokor vadvirággal. :) Odaadta és cserébe kapott egy csókot. Vázába tettem a virágot, amikor ismét csöngettek. Jessiék álltak az ajtóban és egy tábla csokit hoztak. (édesek :)  ) Bekísértem őket a konyhába és amíg apa tovább sütötte a palacsintát, addig Jacket körbevezettük a házban (állítása szerint egy kastély... :D)

Utána visszamentünk apuhoz és megettük a rakás palacsintát. Közbe elmondtam apunak az ötletem a medállal. Azt mondta lehetséges, próbáljam meg. Közben kiderítettem, hogy anya Planettaces fővárosában lakik (Moontown) és a külvárosban egy telken. Az ő háza is kb. olyan nagy mint az otthoni. És ott is van szobám pont ugyanúgy berendezve. :3

Demon háza

Amikor megvacsiztunk lélekben felkészítettem Jacket az útra, és elővettem a medálom. Mindenki megfogta és elmondtam a kódot négyszer: Et nunc vado ad lunam. Non etiam ad civitatem. És a végére tettem: Autem!! Két perc múlva már anya háza előtt álltunk. Jack csak pislogott mert nem látott sokat. Ahogy Jessi sem. Bevezettük őket a házba ahol több volt a fény. Itt már nagyjából láttak. Kicsit beszélgettünk, majd kimentünk az udvarra és a változatosság kedvéért gyakoroltam. Már majdnem olyan gyors voltam, mint anya. Majdnem. Megijesztettem Jessiéket akik a nyugágyon ültek, azzal, hogy felemeltem őket messziről. Jamessel nevettünk egy kicsit aztán folytattuk a kiképzést. A csatáink Jamessel kezdtek mindennapossá válni. Egyre többször nyertem én. (Úgy megy egy ilyen párbaj, hogy használjuk az erőnket, és amikor úgy érezzük, hogy nem bírjuk tovább azt mondjuk állj, és mindketten befejezzük a támadást.) Ma is versenyeztünk, és ma is nyertem. Aztán visszamentünk a házba és ettünk ismételten. Egy ilyen edzéstől jól megéhezik az ember. Úgyhogy ettem szendvicset. :D Holdfénykrémmel. Az nagyon finom. Olyan mint a vaj, csak kicsit más az íze. Édeskésebb és savanykásabb is egyszerre. Jessi és James is evett, de ők nem olyan sokat mint én. :) Jack pedig nem merte megkóstolni. Először én se... És Jessi se, meg James se... :) De végül rávettük Jacket, hogy legalább egy harapást. És ízlett neki, úgyhogy evett még hármat :D Aztán megkérdeztük anyut, hogy nem akar-e hazalátogatni. Kicsit vonakodott, de aztán belement. Úgyhogy megint mindenki megmarkolta a medálom, és irány haza. Anyának kicsit világos volt úgyhogy besötétítettünk. Alig ismert rá a házra, úgyhogy őt is körbevezettük. A szobám ismerős volt neki (nem is tudom honnan) :) De aztán visszavittem, mert neki ott holnap dolgoznia kell. Igazából nem tudom mi a dolga, de sokat fizetnek érte. És ott jobb cuccok vannak. Úgyhogy.... ruhatárújítááááás!!! Csomó új rucim van, nagyon jól néznek ki, és rám vannak szabva! Hamarosan it az idő. A két tartomány határán bemutatnak a népnek. Jajj én előre félek. Biztos fog valami rossz történni. Érzem. Előkészülök holnapra addig is. Már annyira nincs hideg. Február van úgyhogy valami átmeneti kell.

Februárra pont jó :3

Ez pont megfelel. Elmegyek zuhanyozni. Apa addig autóval mindenkit hazadobott. Épp mikor öltöztem és mentem volna reggerlizni, jött egy sms apától, hogy a bemutatás időpontja.... holnap után!! Jézusom mindjárt elájulok! Juuujj én nem merek kiállni egy egész ország elé, és a tévékben is, meg a rádióban, meg az újságban, és.... jajj. Jobb ha megnyugszom, és elterelem a figyelmem. Megreggeliztem és megnéztem néhány közösségi oldalt.